Roland írta,
15 óra 32 perckor,
Francia Polinézia témakörben.
Miután Ancsit elrepítette a Sydneybe tartó gép, egyedül maradtam Tahitin. A Francia Polinéziára szánt egy hétbõl még hátra volt két nap, amit a körzet kereskedelmi központjaként ismert Tahitin vétek lett volna elpazarolni. Adta viszont magát a közelben fekvõ Moorea, ahová hajóval is viszonylag gyorsan át lehet ugrani. Hajnalban kibattyogtam hát a kikötõbe, és vettem egy retúrt a legközelebbi járatra.

A hajnali kompra várva Papeete kikötõjében - nézze meg nagyban is!
Forrás: Szabadlábon

Moorea szigete amolyan hétvégi menedékként funkcionál Tahiti polgárainak; a polinéz munkatempóban (hétköznap öt körül már semmi sincs nyitva, szombat-vasárnap meg pláne nem) megfáradt emberek hétvégente kocsistól-pereputtyostól özönlik el Moorea homokos strandjait, éttermeit, vendégházait. Sokan csak lejönnek a telekre, esetleg meglátogatják a rokonokat, vagy szimplán élvezik a pancsolást (Tahitit túl sok homokos partszakasszal ugye nem áldotta meg a teremtõ).

Mooreán egy kempingben éjszakáztam, a rendelkezésre álló két napban pedig a nevezetességek között, kitett hüvelykkel ingáztam. A sziget látványvilága a Bora Borán tapasztaltaktól gyökeresen eltér: a burjánzó növényzet miatt Moorea sokkal zöldebbnek hat, a tájképet számos csipkés hegycsúcs tarkítja, a türkizkék lagúnák csodája viszont itt csak nyomaiban lelhetõ fel.

Luxushotelbõl itt sincs hiány.
Meglepõen kevés a vendég.
Aki unja az óceánparti villákat, nyaralhat a hegyen is.
Forrás: Szabadlábon

Mivel turistatérképem a kemping közelében egy delfináriumot is jelölt, egyértelmû volt, hogy merre kezdem az aznapi túrát. Nekem, a palackorrú delfint még életében nem látott alföldi gyereknek roppant érdekes volt a kétméteres emlõsök jelenléte és produkciója, még annak ellenére is, hogy bezárva tartásukat koncepcionálisan elítélem.

Egy kifejlett példány akár négy méter is lehet.
Bravo!
Sütteti a hasát.
Forrás: Szabadlábon

Egy Mooreán nyaraló lánycsapat autójának segítségével eljutottam a Belvedere-kilátóhoz is, ahonnan tiszta idõben a Cook-, és az Opunohu-öblöket, valamint a cápafog-jellegû hegycsúcsokat veheti szemügyre az erre vetõdõ turista. A vanília-, és ananászültetvények között kanyargó odaút során komolyan nem értettem, hogy miért nem állunk meg lecsippenteni egy-két finomságot...

Burjánzik a növényzet, a kanyar pedig motorozásra csábít.
Cook kapitány a bal oldali Opunohu-öbölben kötött ki 1769-ben.
A Cook-öböl.

Monoi minden lány hajában volt.
Hiába, válság van.
A bordó gyümölcs neve rambután, avagy hamis licsi.
Forrás: Szabadlábon

Mielõtt búcsút vettem volna a szigettõl, a miheztartás végett még meglátogattam egy helyi strandot is - elvégre kíváncsi voltam, milyen környezetben áztatja magát hétvégente a munkában megfáradt polinéz átlagpolgár. Nos, ilyenben.

A homok csak a fotón fehér.
Lányok a fa alatt.
Üvegaljú bungalló itt is akad szép számmal.
Forrás: Szabadlábon

Az õsi marae-k meglátogatásához, vagy a Tiki színház elõadásához nekem semmi kedvem nem volt, nézze meg az, aki ide jön nyaralni egy hétre. Vasárnap délután, hatalmas felhõszakadás közepette indult vissza a kompom Tahitire.



Hozzászólások

Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.




Ha mondandója van...










Melyik a ht msodik napja?