2009.06.24. Indonéz végszó

Roland írta,
13 óra 31 perckor,
Indonézia témakörben.
Columbo-módra eszembe jutott még néhány gondolat Indonéziával kapcsolatban, vegyesvágottként most ezek következnek:
  • A szigetország nagyobb bevásárlóközpontjainak üzleteiben annyi fiatal eladó dolgozik, mint égen a csillag. Vevõbõl viszont jóval kevesebb akad, így a munkaidõ nagy része általában tétlen ácsorgással telik el. Ez a szokatlan eladói-vevõi létszámkülönbség sokat elárul az indonéz munkaerõpiac aktuális helyzetérõl, valamint a helyi munkaerõ költségeirõl.
  • Indonéziában egy tetszõleges üzletbe betérve olyan alázattal fordulnak felénk az eladók, amitõl nagyon rövid idõ alatt nagyon kellemetlenül érezzük magunkat. És ez igaz az összes szolgáltatóegységre is, legyen szó akár fodrászatról, étteremrõl, vagy éppen a sarki cipõpucolóról. Kivételt mindössze a turizmus zavaros vizében halászó taxisok és egyéb haramiák hordái képeznek.
  • Az indonéz repülõterek, plázák és egyéb nyilvános komplexumok legtöbbjében van imaszoba, amelyben muzulmán férfiak és nõk gyakorolhatják a vallást, természetesen paravánnal elkülönítve.
  • Világ körüli utazásom során Indonézia volt az elsõ olyan ország, amelyben az ásványvizes palackok kupakjaira fóliát is tekertek a gyártók, kizárandó a csapvizes utántöltés lehetõségét.
  • Az indonéz taxisofõrök Nascar-pilótákat megszégyenítõ módon képesek autóikkal egymás mögött vonatozni (mindössze néhány centimétert hagyva a lökhárítók között), amitõl a legtöbb nyugati utasnak garantáltan feláll a hátán a szõr. Fontos jellegzetesség még a városokban és országutakon állandóan hallható dudaszó, amelyet fékezés helyett, valamint a közeledés jelzésére használnak a sofõrök. Meggyõzõdésem, hogy ebben a forgatagban vezetve sokszor maguk az indonézek sem tudják, ki és miért feküdt éppen rá a dudára.
  • Az indonéz utak sávjaiban három motoros, vagy egy autós és egy motoros probléma nélkül közlekedik egymás mellett. A szembejövõ sávra ugyanez érvényes ― a rendszer mûködés közben még hosszú idõ után is életveszélyesnek tûnik. Fáradtan, lankadó figyelemmel ilyen körülmények között inkább útnak se induljunk.
  • Bárhol és bármikor béreltem robogót a szigetországban, mindig sikerült kifognom legalább egy olyan zuhét, aminek végére egyetlen száraz ruhadarabom sem maradt. Elõnye viszont a trópusi klímának, hogy folytatva a motorozást fél óra után minden ismét csontszáraz volt.
  • Csókoltatom annak a padangi szállásnak a villanyszerelõjét, amelyben az amúgy is gyengécske szobai ventillátor csak akkor üzemelt, ha a nappali világosságot adó falilámpa is be volt kapcsolva. Egy hosszú utazás végén az ilyen apróságok igazán meg tudják édesíteni az éjszakát.
  • Samosir szigetén a szállodát üzemeltetõ család egyik tagja elhalálozott, így nem sokkal késõbb a hallban egy négy napig tartó halotti tor vette kezdetét. Indonéziában a gyászolók koszorúk helyett virágokkal díszített óriási táblákat rendelnek, de akkorákat, hogy azok gyakran csak a ház elõtt férnek el. A hajnaltól éjfélig tartó, vénasszonyok által elõadott erõltetett jajveszékelést viszont tudnám feledni.
  • Indonézia-szerte elõszeretettel nevelnek baromfit az emberek, még akkor is, ha éppen városban laknak és nem rendelkeznek olyan alapvetõ elemekkel, mint például baromfiudvar. Utcán, járdán és szobában nevelt szárnyasokkal egyaránt sokszor találkoztam.
  • Indonéziában viszonylag ritkán próbáltak meg drogot eladni nekem, akkor is leginkább a "magic mushroom" nevû csodaszert ajánlgatták.
  • Bár az Egyenlítõ mentén fekvõ országot rengeteg dolog miatt lehet szeretni, hiba lenne szó nélkül elmenni amellett a roppant kellemetlen hiányosság mellett, hogy Indonéziában egyszerûen nem lehet rendes csokoládét kapni. A jobb boltokban van ugyan csokis keksz (leginkább a Kraft által gyártott kék Oreo), igazi csokoládét viszont csak nagyon kevés helyen árulnak, azt is általában horror áron. Aki tehát Indonéziában mondjuk egy gyors Snickers-szelettel szeretné csillapítani az utazás során jelentkezõ éhséget, jobb, ha elõre betáraz.




Hozzászólások

Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.




Ha mondandója van...










Melyik a ht harmadik napja?