2010.07.15. H�rom nagyon r�vid h�nap D�lkelet-�zsi�ban

Roland �rta,

18 �ra 55 perckor,

Legut�bbi r�gi�s �sszefoglal�nk arr�l sz�molt be, hogy hogyan �s milyen �tvonalon jutottunk el a d�l-amerikai kontinensr?l Ausztr�li�ba. A Brisbane-Sydney viszonylatot k�r lenne t�lragozni, annak viszont �rdemes p�r bekezd�st szentelni, hogy mi is t�rt�nt Ausztr�lia �s K�na k�z�tt.

Forr�s: Google Maps, Szabadl�bon

R�viden annyi, hogy k�zel h�rom h�nap alatt, egy j�l kitaposott turista�sv�nyen haladva v�gigh�tizs�koztam D�lkelet-�zsia f�l tucat orsz�g�t Indon�zi�t�l Vietnamig.

D�lkelet-�zsia megismer�s�t alapvet?en k�tf�le m�don lehet elkezdeni: l�jtosabb �tmenettel egy olyan metropoliszban mint mondjuk Kuala Lumpur, vagy durr-bele m�don, p�ld�ul Dzsakart�ban. Az �n �tvonalamb�l ez ut�bbi ad�dott, amit egy�ltal�n nem b�ntam, mert a mark�ns k�rnyezetv�ltoz�s nagyon is j�t tett az utaz�s lend�let�nek. A kor�bbiakt�l elt�r? arcberendez�sekb?l, �zekb?l, ~~k�oszb�l~~ ny�zsg�sb?l �s szok�sokb�l b?d�letesen sok er?t lehetett mer�teni. Annyit, hogy a r�k�vetkez? heteket, de ink�bb h�napokat f�lig �r? vigyorral toltam v�gig. Ehhez persze az is hozz�j�rult, hogy nagyj�b�l ekkorra siker�lt levetk?zni azokat a r�gi, rossz beidegz?d�seket, amik a kor�bbi �vek tapos�malmaiban ragadtak r�m �s amelyek az utaz�s els? hat h�napj�ban bizony g�tolt�k a teljes felold�d�st. Ijeszt?, hogy k�zel hat h�nap idill kellett az "ultimate freedom" �rz�s meg�l�s�hez, meg ahhoz, hogy az ember ne a c�lt hajszolja, hanem mag�t az utat �s a pillanatot �lvezze.

Teh�t miut�n p�r napig tart� semmittev�ssel felt�lt?dtem Indon�zia f?v�ros�ban, elindultam a j�vai civiliz�ci� b�lcs?j�t jelent? Jogjakarta fel�, ahonnan a kihagyhatatlan l�tv�nyoss�gok felkeres�se ut�n egyb?l csavartam tov�bb a J�va keleti sz�l�n fekv? Bromo vulk�nhoz. Sajnos id?m sz?k�ss�ge ennek a keletre tart� v�gt�nak az ezerarc� Balin v�get vetett, ahonnan az indon�z szigetvil�g egy m�sik szeglet�be, Szum�tr�ra katapult�ltam. A vil�g leg?r�ltebb t�megk�zleked�s�nek kipr�b�l�sa ut�n ejt?ztem p�r napot a Toba-t� partj�n, majd turistav�zumom lej�r� �rv�nyess�g�t konstat�lva Medanb�l tov�bb�lltam Szingap�rba. Az Indon�zi�ban elt�lt�tt egy h�nap sajnos �pp csak arra volt el�g, hogy nagyon megszerettesse velem az orsz�got. Indon�zi�ban az "ide m�g vissza k�ne menni" list�m Chile �s Bol�via ut�n �jabb elemmel b?v�lt.

Szingap�r p�r napos megl�togat�sa egy�ltal�n nem szerepelt az el?zetes �titervben. A szedett-vedett �s helyenk�nt igencsak nyomor�s�gos Indon�zi�ban elt�lt�tt hetek ut�n Szingap�r csillog�sa m�gis kimondottan j�l esett, a hostelben k�sz�nt? magyar szavakr�l m�r nem is besz�lve. �r�m�mbe mind�ssze akkor vegy�lt n�mi �r�m, amikor a v�ros�llam �zleti negyed�ben s�t�lgatva azon j�rt az eszem, hogy bizony ennek a felh?tlen l�bl�gat�snak v�ge lesz �m egyszer, azt�n �n is mehetek vissza a balettbe ugr�lni.

Az Oroszl�nv�rosb�l egyenesen Kuala Lumpurba buszoztam, de m�g miel?tt belemer�ltem volna Malajzia f?v�ros�nak k�zepesen �rdekes vil�g�ba, kimentem a sepangi versenyp�ly�ra szupersportkocsikat szpottolni. D�lkelet-�zsia egzotikus nev? metropolisz�nak gatyarohaszt� meleg�b?l Cameron Highlands h?s kl�m�j�ba menek�ltem, amikor pedig siker�lt betelni a tea�ltetv�nyek mesebeli l�tv�ny�val, od�bb�lltam Penang k�nainak hat� sziget�re. Malajzi�ban k�t teljes hetet sem t�lt�ttem el; D�lkelet-�zsia megl�togatott orsz�gai k�z�l sz�momra ez volt az egyetlen, ami nem igaz�n mozgatott meg.

K�vetkez? �llom�som m�r a thai hat�r t�loldal�n, az Andam�n-tenger partj�n fekv? Krabi v�ros�ban volt. Rai Leh nyugis partszakaszai �s Phi Phi az�rk�k �blei ut�n Phuket konzumer-sziget�re haj�ztam, ahonnan egyenesen a Mal�j-f�lsziget keleti oldal�ra buszoztam. Ennek az utaz�snak kett?s c�lja volt: egyr�szt megtudni, hogy a Thai-�b�l felkapottabb szigetei verik-e az Andam�n-tenger l�tv�nyvil�g�t (nem), m�sr�szt pedig el�rni azt a Ko Pha Ngan-i rendezv�nyt, amit a vil�g legink�bb Half Moon Party n�ven ismer. A thai szigetek nyugalma �s egyszer?s�ge ut�n furcsa volt egy olyan vil�gv�rosban �bredni, amelyben a toronyh�zak k�z�tt t�bb szint magasan aut�utak kavarognak, a bev�s�rl�k�zpontokban egym�st �rik a Louis Vuitton �s Gucci-m�rkaboltok, az ember feje felett l�gkondis metr�szerelv�nyek robognak, az utc�kon torl�d� kocsisorok pedig folyamatosan dudasz�t�l hangosak. Bangkok k�rny�k�nek nevezetess�gei k�z�l az ?si f?v�ros, Ajutthaja �s a Kwai foly�ra �p�lt h�d t?nt a leg�g�retesebbnek, �gy ezekhez tettem egy-egy r�videbb l�togat�st a kambodzsai nyomor el?tt.

D�lkelet-�zsia Bol�vi�j�ba meg�rkezni m�r �nmag�ban is kalandsz�mba ment, �s akkor m�g a vil�g nyolcadik csod�j�t, Phnompen �jszakai �let�t, vagy a V�r�s Khmerek borzalmait nem is eml�tettem. Kambodzs�b�l m�sf�l h�t ut�n j�ttem el; egyr�szt kezdett elegem lenni a sz�ls?s�gekb?l, m�sr�szt pedig izgatta sz�vem a Vietnamr�l olvasott tengernyi dics�ret.

�s val�ban, Kambodzsa ut�n k�t felh?tlen h�ten kereszt�l csemeg�ztem a vietnami turizmus sv�dasztal�r�l. Az ezerhatsz�z kilom�ternyi tengerparttal b�szk�lked? �s forr� nyarakkal k�nz� orsz�gb�l el?sz�r Saigont motoroztam be kereszt�l-kasul, azt�n k�vetkezett a Mekong delt�ja, Mui N� d?nerengetege, Vietnam Szentendr�je, Hanoi pezsg�se, a Ha Long-�b�l messze f�ld�n h�res l�tv�nyvil�ga, b�cs�z�ul pedig Sapa hegyvid�ki lakosainak kedves egyszer?s�ge �s bar�ts�goss�ga.

Amint az a fentiekb?l is l�tszik, h�rom h�napnyi utaz�st D�lkelet-�zsi�ban nagyon k�nnyed�n tele lehet pakolni v�ltozatos programokkal. Olyannyira, hogy ennyi id? alatt j� p�r orsz�gba �s orsz�gr�szbe �n bele sem tudtam szagolni. Azt nagyon sajn�ltam, hogy kimaradt Mianmar �s vele egy�tt Bagan romjai, a Popa-hegy, Mandalay �s a burmai vid�k. Hasonl�an elszomor�tott, hogy a F�l�p-szigetek elmaradott, zegzugos szigetvil�g�ba sem tudtam ell�togatni, nem utaztam filipp�n� Jeepney-ken �s nem is kacsintottam �ssze bizarr koboldmakikkal. Laosz, Brunei �s Kelet-Timor �tugr�s�ba szerencs�re m�r nem volt ennyire neh�z belet�r?dni.

F�ld k�r�li utaz�som soha meg nem �r�d� k�nyv�ben D�lkelet-�zsia egy k�l�n fejezetet �rdemelne, mert a r�gi� gy�keresen elt�r mindatt�l, amit kor�bban K�z�p-Amerik�ban, D�l-Amerik�ban, a Csendes-�ce�n szigetein vagy Ausztr�li�ban tapasztaltam. D�lkelet-�zsia egzotikuss�ga, ny�zsg�se, kisz�m�thatatlans�ga �s olcs�s�ga nekem kimondottan tetszett, tal�n a forr�s�g �s a magas p�ratartalom miatti �lland� izzad�s, na meg a cs�t�nyinv�zi� volt az, amit ebb?l a h�rom h�napb�l el tudtam volna feledni. A t�rt�neti h?s�g kedv��rt m�g elmondan�m, hogy az utaz�s ezen szakasz�t a kor�bbiakt�l elt�r?en egyed�l toltam v�gig, lesz�m�tva azokat az alkalmi t�rsul�sokat, amiket m�s h�tizs�kosokkal, n�h�ny nap erej�ig improviz�ltam.

V�g�l n�gy dolog, amit legk�zelebb D�lkelet-�zsi�ban m�shogy kell csin�ljak:

sokkal m�lyebbre mer�lni a helyi konyha v�ltozatos �ztenger�ben,

m�g t�bbet utazni b�relt robog�n vagy egy�b, motoriz�lt k�tkerek?n,

t�bb id?t sz�nni a r�gi� elmaradottabb szegleteire,

tizedszerre sem meglep?dni azon, ha idegen kezek az ember nap �ltal sz?k�tett haj�t, k�z- vagy l�bsz?rzet�t k�v�ncsian, k�rd�s n�lk�l tapogatni kezdik.

Hozzászólások

Ze mondta [2010.07.16. 13 �ra 44 perckor]:

�r�l�k, hogy megint �rt�l. M�r nagyon v�rtam �s v�rom a k�vetkez?t is.

Ha mondandója van...