Roland írta,
20 óra 07 perckor,
Jamaika témakörben.
Pedig Kingston Downtown elsõ pillantásra nem is tûnt annyira gázosnak. Igaz, mi a taxiból az öböl partján, egy viszonylag barátságos környéken szálltunk ki. A fölénk tornyosuló irodaházak lábánál egy ismerõs feliratra lettem figyelmes.

PwC iroda Kingstonban - nézze meg nagyban is!
Forrás: Szabadlábon

Gondoltam beköszönök a jamaikai kollégáknak, de a rajtam lévõ brazilos strandpapucs és a piros fürdõnadrág egy pillanatra elbizonytalanított. Amikor viszont a portástól megtudtam, hogy aznap a kingstoni irodában éppen firm-wide away day* van, nem hezitáltam tovább.

*Értsd nagyjából: csapatépítõ mulatság, vélhetõen tengerparti lokációval.

Egy nemrég nyugdíjba vonult igazgató nyitott ajtót, aki miután megtudta, hogy egy sokezer kilométerrõl érkezett kollégát lát maga elõtt, örömmel vezetett körbe az épületben. Nos, az iroda semmi szokatlant nem tartogatott, leszámítva a falakon lévõ vallási tanításokat és a kellemesen nyugtató panorámát.

PwC iroda Kingstonban
PwC iroda Kingstonban
PwC iroda Kingstonban
Forrás: Szabadlábon

Az irodaházakkal megtûzdelt környéket magunk mögött hagyva a központi buszpályaudvar irányába indultunk. Ez volt az a városrész, ahol a korábban már említett rajzfilmfigurák megelevenedtek. A testi fogyatékos kéregetõk, a meredten bámuló, rosszarcú árusok, valamint az üvegesre szívott tekintetû semmittevõk gyûrûjében - egyedüli fehér járókelõként - nem éreztük éppen biztonságban magunkat. Ilyen körülmények között még az ezüstösen csillogó kompakt fényképezõgépet sem mertem túl gyakran elõvenni. Néhány gyengébben sikerült képet azért készítettem, íme.

Kingston, belváros
Kingston, belváros
Kingston, belváros
Forrás: Szabadlábon

Valamelyest távolodva ettõl a dzsumbujtól megkérdeztünk egy rendezettebbnek tûnõ lányt, hogy hogyan is tudnánk tömegközlekedve visszajutni New Kingstonban lévõ szállásunkra. Na ezt nem kellett volna. A környéken ücsörgõ feketék egybõl ránkrepültek, és egyszerre legalább hatan akartak "segíteni" rajtunk. Gyorsan kihámoztuk magunkat a haszonlesõk karmaiból, s az információkért inkább visszamentünk a buszállomásra. A hazajutás szerencsére már potyautas-, és problémamentes volt.

A következõ két napot láblógatósra terveztük, így átbuszoztunk a sziget északi részén fekvõ Ocho Ríosba. Az érdeklõdõk ebben a turistaparadicsomban vízeséseket, reagge zarándokhelyeket, koktélbárokat, és még sok más egyebet látogathatnak. Mi a tartósan zuhogó esõ miatt csak kevés helyre jutottunk el, azt a kevés napos órát pedig inkább a közeli strandon töltöttük.

Szabadlábon Ocho Ríosban - nézze meg nagyban is!
Forrás: Szabadlábon

Jamaikában egyébként szinte mindenhol burjánzó növényzettel találkoztunk, amely meglepõ módon sokkal gazdagabbnak és változatosabbnak tûnt, mint mondjuk ötszáz kilométerrel odébb, Kubában.

Bob Marley, Usain Bolt és Sean Paul szülõhazáját 2008. november 3-án hagytuk el, ahonnan közvetlenül Szt. Martin szigetére repültünk. A Caribbean Airlines járatán felszolgált csirke a hátizsákos gyomornak valami fenséges volt.



Hozzászólások

Erre a cikkre olvasói visszajelzés még nem érkezett.




Ha mondandója van...










Melyik a ht msodik napja?