2009.01.26. Mitad del Mundo

Roland Ă­rta,
21 Ăłra 12 perckor,
Ecuador témakörben.
Avagy magyarul: a világ közepe. A Quito közelében fekvõ mûemlék az országon áthaladó Egyenlítõnek állít emléket (ismeretes, hogy magát Ecuadort is az Egyenlítõrõl nevezték el). A történelem során a helyesnek vélt lokáció már többször változott, legutóbb 1979-ben, a mai mûemlék építésének kezdetekor módosítottak rajta. Bár a jelenlegi pozíció a korábbiaknál sokkal jobban közelíti az Egyenlítõ valódi helyét, a kettõ között még mindig van mintegy 240 méter eltérés (ami csak jóval az építési munkálatok befejezése után, a GPS technológia révén derült ki). Akár a tények ismeretében, akár anélkül, a helyszínre érve nehéz megállni, hogy ne készítsük el az ilyenkor szokásos gagyifotót (amint látják, nekem sem ment).

A kicsit csalĂłs Mitad del Mundo.
Mondom, hogy nehéz megállni.
MĂ©ghogy 0-0-0!
Forrás: Szabadlábon

Kihasználva a mĂ»emlĂ©k pontatlan helyzetĂ©t, Ă©lelmes ecuadori vállalkozĂłk nyitottak egy mĂşzeumot Inti Ñan nĂ©v alatt, valamivel közelebb az EgyenlĂ­tõ tĂ©nyleges helyĂ©hez. A minikomplexumban szemtanĂşi lehetĂĽnk nĂ©hány EgyenlĂ­tõvel kapcsolatos Ă©rdekessĂ©gnek - ezek többsĂ©ge azonban szemfĂ©nyvesztĂ©s, ne hagyjuk magunkat lĂłvá tenni! Az egyik ilyen illĂşziĂł az örvĂ©nylõ vĂ­z teĂłriája: korábban Ă©n is abban a tĂ©vhitben Ă©ltem, hogy az Ă©szaki fĂ©ltekĂ©n az ĂłramutatĂł járásával megegyezõ irányban örvĂ©nylik a vĂ­z, mĂ­g dĂ©len mindez fordĂ­tva van. Nos, ez csupán a nagy vĂ­ztömegek (pl. Ăłceánok) mozgására igaz, kis vĂ­zmennyisĂ©gekre egyáltalán nem (annak ellenĂ©re, hogy az idegenvezetõ produkciĂłja mást szemlĂ©ltet). A mĂşzeumban bemutatott többi trĂĽkk (szög tetejĂ©n megállĂł tojás, kinyĂşjtott kĂ©z, stb.) is szimplán illĂşziĂł, ne dõljĂĽnk be nekik.

Nem tévhit viszont, hogy az Egyenlítõn súlyunk a centripetális erõ révén valamivel (igaz, mindössze néhány tizedszázalékkal) kevesebb, mint attól északra, vagy délre. Nem véletlenül építik az ûrközpontokat lehetõleg minél közelebb az Egyenlítõhöz (lásd Kennedy Ûrközpont, Guyana Ûrközpont, stb.). Apró asztrológiai érdekesség középiskolai tanulmányainkból: az északi és déli féltekén más-más csillagképek látszódnak éjjelente. Északon láthatjuk mondjuk a Göncölszekeret (Ursa Major), ezzel szemben délen a Dél Keresztjében (Crux) gyönyörködhetünk.

Érdemes továbbá megemlĂ­tenĂĽnk, hogy az Inti Ñan mĂşzeum sem pontosan az EgyenlĂ­tõn fekszik (bár õk állĂ­tják, hogy katonai GPS kĂ©szĂĽlĂ©kekkel mĂ©rve bizonyĂ­thatĂł az EgyenlĂ­tõ Ă©s a mĂşzeum találkozása). Eddig tehát beszĂ©ltĂĽnk kĂ©t olyan helyrõl, amely FöldĂĽnk leghosszabb szĂ©lessĂ©gi körĂ©nek állĂ­t emlĂ©ket. Nos, amint azt a Quitsato projekt alkalmazottjátĂłl megtudtuk, az igazság valahol a kettõ között, egy harmadik vonalon van. Pontosan ott, ahol az inkák már Ă©vszázadokkal ezelõtt berajzolták. A Quitsato Ă©pĂĽletĂ©ben vĂ©gignĂ©zhetĂĽnk egy ingyenes prezentáciĂłt a tĂ©mában, sõt, ha akarjuk, egy jelkĂ©pes támogatás fejĂ©ben megmutatják nekĂĽnk az EgyenlĂ­tõ valĂłdi helyĂ©t is.

Vajon hol lehet?
Ez lesz az!
Az Egyenlítõn állva, 2.487 méterrel a tengerszint felett ez látszik a GPS kijelzõjén.
Forrás: Szabadlábon




Hozzászólások
Tudósgyerök mondta [2009.01.26. 21 óra 48 perckor]:

Utána olvastam az egyenlítõnél tapasztalható kisebb tömegvonzásnak, és ezt az érdekességet találtam:

"A nehézségi erõ ugyanabban a magasságban, pl. a tengerszín magasságában, a földrajzi szélességgel változik. Értéke az egyenlítõn a legkisebb, mindkét sark felé fokozatosan növekedik. Ennek a változásnak kettõs oka van. Az egyik a Föld lapultsága; e miatt a sarkok vidékén kb. 20 km-rel közelebb vagyunk Föld középpontjaihoz, mint az egyenlítõn, ennek következtében a sarkok felé haladva a nehézségi erõ növekedik. A másik ok ennél bonyolultabb. Megértése céljából tudnunk kell, hogy a nehézségi erõt a Föld forgása befolyásolja; a nehézségi erõ tulajdonképpen a Föld vonzásának és a forgásból származó röpítõ erõnek eredõje. Az egyenlítõn a röpítõ erõ éppen ellenkezõ irányú a vonzó erõvel, másutt tompa szöget zárnak be egymással, de a röpítõ erõ mindenképpen kisebbíti a vonzó erõt (231. kép). Mivel a röpítõ erõ az egyenlítõn a legnagyobb, onnét kezdve növekvõ földrajzi szélesség szerint egyre kisebbedik, a sarkon pedig zérus, ebbõl az következik, hogy az eredõ nehézségi erõ éppen fordított értelemben változik: az egyenlítõtõl a sarkok felé haladva növekedik. A kétféle okból bekövetkezõ változás összesen kb. 5 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm tömeg súlya a sarkon 5 grammsúllyal több, mint az egyenlítõn.

Amúgy az ûrrepülõket nem csak a kisebb vonzás miatt indítják az egyenlítõ közelébõl, hanem mert a geostacionáris pályára állításhoz(36 eKm magasan, sosem nyugszik le a mûhold mert a keringési sebessége egyenlõ a Föld forgási sebességvel) innen kell a legrövidebb utat repülniük.

Itt olvasható az egész:
http://iratok.freeweb.hu/tu...
Roland mondta [2009.01.28. 14 Ăłra 19 perckor]:

Tudósgyerök, én 0,3% difirõl tudtam, de simán lehet, hogy igaz az az 5 ezrelék. Tartalmas komment, gratula!




Ha mondandója van...










Melyik a hét harmadik napja?