2009.01.26. Mitad del Mundo

Roland írta,
21 óra 12 perckor,
Ecuador témakörben.
Avagy magyarul: a világ közepe. A Quito közelében fekvõ mûemlék az országon áthaladó Egyenlítõnek állít emléket (ismeretes, hogy magát Ecuadort is az Egyenlítõrõl nevezték el). A történelem során a helyesnek vélt lokáció már többször változott, legutóbb 1979-ben, a mai mûemlék építésének kezdetekor módosítottak rajta. Bár a jelenlegi pozíció a korábbiaknál sokkal jobban közelíti az Egyenlítõ valódi helyét, a kettõ között még mindig van mintegy 240 méter eltérés (ami csak jóval az építési munkálatok befejezése után, a GPS technológia révén derült ki). Akár a tények ismeretében, akár anélkül, a helyszínre érve nehéz megállni, hogy ne készítsük el az ilyenkor szokásos gagyifotót (amint látják, nekem sem ment).

A kicsit csalós Mitad del Mundo.
Mondom, hogy nehéz megállni.
Méghogy 0-0-0!
Forrás: Szabadlábon

Kihasználva a mûemlék pontatlan helyzetét, élelmes ecuadori vállalkozók nyitottak egy múzeumot Inti Ñan név alatt, valamivel közelebb az Egyenlítõ tényleges helyéhez. A minikomplexumban szemtanúi lehetünk néhány Egyenlítõvel kapcsolatos érdekességnek - ezek többsége azonban szemfényvesztés, ne hagyjuk magunkat lóvá tenni! Az egyik ilyen illúzió az örvénylõ víz teóriája: korábban én is abban a tévhitben éltem, hogy az északi féltekén az óramutató járásával megegyezõ irányban örvénylik a víz, míg délen mindez fordítva van. Nos, ez csupán a nagy víztömegek (pl. óceánok) mozgására igaz, kis vízmennyiségekre egyáltalán nem (annak ellenére, hogy az idegenvezetõ produkciója mást szemléltet). A múzeumban bemutatott többi trükk (szög tetején megálló tojás, kinyújtott kéz, stb.) is szimplán illúzió, ne dõljünk be nekik.

Nem tévhit viszont, hogy az Egyenlítõn súlyunk a centripetális erõ révén valamivel (igaz, mindössze néhány tizedszázalékkal) kevesebb, mint attól északra, vagy délre. Nem véletlenül építik az ûrközpontokat lehetõleg minél közelebb az Egyenlítõhöz (lásd Kennedy Ûrközpont, Guyana Ûrközpont, stb.). Apró asztrológiai érdekesség középiskolai tanulmányainkból: az északi és déli féltekén más-más csillagképek látszódnak éjjelente. Északon láthatjuk mondjuk a Göncölszekeret (Ursa Major), ezzel szemben délen a Dél Keresztjében (Crux) gyönyörködhetünk.

Érdemes továbbá megemlítenünk, hogy az Inti Ñan múzeum sem pontosan az Egyenlítõn fekszik (bár õk állítják, hogy katonai GPS készülékekkel mérve bizonyítható az Egyenlítõ és a múzeum találkozása). Eddig tehát beszéltünk két olyan helyrõl, amely Földünk leghosszabb szélességi körének állít emléket. Nos, amint azt a Quitsato projekt alkalmazottjától megtudtuk, az igazság valahol a kettõ között, egy harmadik vonalon van. Pontosan ott, ahol az inkák már évszázadokkal ezelõtt berajzolták. A Quitsato épületében végignézhetünk egy ingyenes prezentációt a témában, sõt, ha akarjuk, egy jelképes támogatás fejében megmutatják nekünk az Egyenlítõ valódi helyét is.

Vajon hol lehet?
Ez lesz az!
Az Egyenlítõn állva, 2.487 méterrel a tengerszint felett ez látszik a GPS kijelzõjén.
Forrás: Szabadlábon




Hozzászólások
Tudósgyerök mondta [2009.01.26. 21 óra 48 perckor]:

Utána olvastam az egyenlítõnél tapasztalható kisebb tömegvonzásnak, és ezt az érdekességet találtam:

"A nehézségi erõ ugyanabban a magasságban, pl. a tengerszín magasságában, a földrajzi szélességgel változik. Értéke az egyenlítõn a legkisebb, mindkét sark felé fokozatosan növekedik. Ennek a változásnak kettõs oka van. Az egyik a Föld lapultsága; e miatt a sarkok vidékén kb. 20 km-rel közelebb vagyunk Föld középpontjaihoz, mint az egyenlítõn, ennek következtében a sarkok felé haladva a nehézségi erõ növekedik. A másik ok ennél bonyolultabb. Megértése céljából tudnunk kell, hogy a nehézségi erõt a Föld forgása befolyásolja; a nehézségi erõ tulajdonképpen a Föld vonzásának és a forgásból származó röpítõ erõnek eredõje. Az egyenlítõn a röpítõ erõ éppen ellenkezõ irányú a vonzó erõvel, másutt tompa szöget zárnak be egymással, de a röpítõ erõ mindenképpen kisebbíti a vonzó erõt (231. kép). Mivel a röpítõ erõ az egyenlítõn a legnagyobb, onnét kezdve növekvõ földrajzi szélesség szerint egyre kisebbedik, a sarkon pedig zérus, ebbõl az következik, hogy az eredõ nehézségi erõ éppen fordított értelemben változik: az egyenlítõtõl a sarkok felé haladva növekedik. A kétféle okból bekövetkezõ változás összesen kb. 5 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm tömeg súlya a sarkon 5 grammsúllyal több, mint az egyenlítõn.

Amúgy az ûrrepülõket nem csak a kisebb vonzás miatt indítják az egyenlítõ közelébõl, hanem mert a geostacionáris pályára állításhoz(36 eKm magasan, sosem nyugszik le a mûhold mert a keringési sebessége egyenlõ a Föld forgási sebességvel) innen kell a legrövidebb utat repülniük.

Itt olvasható az egész:
http://iratok.freeweb.hu/tu...
Roland mondta [2009.01.28. 14 óra 19 perckor]:

Tudósgyerök, én 0,3% difirõl tudtam, de simán lehet, hogy igaz az az 5 ezrelék. Tartalmas komment, gratula!




Ha mondandója van...










Melyik a ht hatodik napja?