Roland Ă­rta,
13 Ăłra 13 perckor,
Elõkészületek témakörben.
Ahhoz, hogy az ember világ körüli útra indulhasson, nem elég eljátszani a gondolattal, vagy alaposabban körüljárni a témát. Kell hozzá a szilárd elhatározás, a meggyõzõdés is, amely segít elindítani a lavinát. Bennem ez az elhatározás csak akkor született meg, amikor elkészült az utazás elõzetes útvonalterve, és a költségvetést elnézve láttam, hogy anyagilag is tudom vállalni a kalandot.

Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy munkáltatóm nem vette rossz néven az egy évig tartó fizetés nélküli szabadság gondolatát, így néhány egyeztetés után már küldhettem is az illetékeseknek a kapcsolódó Holiday request form-ot. Mint utóbb kiderült, az idõzítés zavarbaejtõen tökéletesre sikerült, pedig ha hiszik, ha nem, fogalmam sem volt a pénzügyi válság közeledtérõl és az azzal járó megszorításokról, leépítésekrõl. Bármiféle korreláció pusztán a véletlen mûve.

Ezt követõen aztán felgyorsultak az események. Az angol Travelmood utazási irodának átutaltam a világ körüli repülõjegy ellenértékét, majd néhány hét alatt beszereztem az induló menetfelszerelés elemeit.

Az utazás pénzügyi oldalának elõkészítésével kapcsolatban a legfontosabb dolog a túra során felhasználandó devizakészlet beszerzése és a megfelelõ bankkártyák kiválasztása volt. Aki kíváncsi a részletekre, vessen egy pillantást a költségek menüpontra. Az ott említett bankkártyákon kívül én mindössze hetvenöt amerikai dollárnyi készpénzzel vágtam neki a kalandnak, utazási csekkek és más egyéb hókuszpókuszok nélkül. Az anyagiak feletti kontrollt a CIB és az OTP netbankos szolgáltatásai voltak hivatottak biztosítani.

A szükséges vízumokat igyekeztem elõre beszerezni, a budapesti nagykövetségeken azonban hangosan nevettek ki, amikor megtudták, hogy nagyjából egy év múlva tervezem az adott országokba történõ beutazást. Mondták, hogy menjek vissza néhány hónap múlva... Egyedül az ingyenes ausztrál turistavízumot tudtam beszerezni otthon, az viszont meglepõen egyszerûen és gyorsan megvolt, hála a profi internetes felületnek.

Feledhetetlen perceket töltöttem a XIII. kerületi Visegrádi utcában is, a Központi Okmányiroda bejárata elõtt várakozva. Oda elsõsorban azért mentem, hogy másodútlevelet szerezzek: ez részben tartaléknak jó (ha betelne vagy elveszne az elsõ), részben pedig be lehet vetni olyan országok határállomásain, amelyek hajlamosak a diszkriminációra mondjuk egy USA-vízum láttán.

Az indulást megelõzõ hónapokban az Országos Epidemiológiai Központban rendszeres látogatónak számítottam. A beadatott számtalan védõoltás, gyógyszer és utazbiztosítás részleteivel kapcsolatban olvassák el a betegségmegelõzésrõl írottakat. Ki gondolta volna, hogy ennyi nyavaja és veszély leselkedik a gyanútlan turistára?

Utólag azt mondom, hogy egy világ körüli utazásra való felkészülés alapvetõen nem túl összetett feladat, és viszonylag lazán el is végezhetõ, ha van az embernek kellõ mennyiségû szabadideje. A gyakran éjjelekbe, hétvégékbe, rosszabb esetben hétvégi éjjelekbe nyúló tanácsadói munka azonban ahol csak lehetett, megnehezítette a dolgom, így még az indulás elõtti utolsó napok is eszeveszettül rohanósra sikerültek. A laptopra például közvetlenül a londoni Wizz Air járat felszállását megelõzõen másoltam fel azokat a zenéket, amiket az elkövetkezõ egy évben hallgatni akartam.

Ezúton szeretnék még köszönetet mondani annak a közel hetven embernek is, aki eljött a Szimpla Kertbe szervezett búcsúbuliba, ahol sokakkal sajnos közel sem tudtam annyit beszélgetni, mint amennyit valójában szerettem volna. Ezért elnézést, de majd bepótoljuk, ha hazaértem!



Hozzászólások
Wenhardt Norbert mondta [2009.10.27. 22 Ăłra 27 perckor]:

Nem sok embernek lenne bátorsága belefogni egy ilyen kalandba. Minden elismrésem a kitartásért!




Ha mondandója van...










Melyik a hét hatodik napja?